Irányítószám: találatok betölése... X
Figyelem! Érdekli, hol kínálják a legjobb minőséget és legnagyobb kedvezményeket Önnek? Kérjük, jelentkezzen be és adja meg irányítószámát! X
Felfekvés

Olvasnivaló
Diéta bőrgyógyászati betegségekben
Bizonyos bőrbetegségek kezelésében a diétának nagy jelentősé... Diéta bőrgyógyászati betegségekben
Benőtt köröm (unguis incarnatus)
Benőtt körömről akkor beszélünk, amikor a körömlemez oldalsó... Benőtt köröm (unguis incarnatus)
Napozás
A napégést okozó sugarakat a közönséges üveg (ablak) teljese... Napozás

Felfekvés

A tartósan nyomásnak kitett bőrterületen vérellátási zavar alakul ki, ami a bőr károsodásához, elhalásához, fekély kialakulásához vezet.

Mi okozza?


Külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszanak a felfekvés kialakulásában. Ezek a következők:


  • mozdulatlanság,
  • alultápláltság, elhízás,
  • idős kor,
  • leromlott általános állapot,
  • nedves bőr,
  • inkontinencia,


Tartósan ágyhoz kötött beteg bőrén nyomási fekélyek alakulhatnak ki a nyomásnak kitett területeken. Nyomási fekély azokon a testrészeken keletkezik, ahol a csont közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el. A tartósan nyomásnak kitett bőrterületen vérellátási zavar alakul ki, ami a bőr károsodásához, elhalásához, fekély kialakulásához vezet.


Mely testrészeken alakulnak ki leggyakrabban nyomási fekélyek?


  • Hátán fekvő beteg esetén farkcsont, keresztcsont, ülőgumók, sarok, könyök, lapockák területén.
  • Oldalán fekvő beteg esetén fül, váll, tompor, comb, külső boka.


Hogyan csökkentsük a felfekvés kialakulásának kockázatát?

 

Teendők mozgásképtelenség esetén


  • Leginkább a teljesen mozgásképtelen vagy eszméletlen beteget fenyegeti a decubitus kialakulásának veszélye. A felfekvés megelőzése nagy figyelmet, gondos ápolást igényel.
  • A kialakult fekélyek kezelése azonban sokkal nehezebb. Tegyünk meg mindent annak érsekében, hogy a beteget a fájdalom okozta kínoktól és fertőzés okozta veszélyektől megóvjuk.
  • A beteg ágyának előkészítésekor ügyeljünk arra, hogy a lepedő gyűrődésmentes, a matrac sima felületű legyen. A lepedő kifeszítését csomózással érhetjük el, úgy, hogy a négy sarkára csomót kötünk a matrac négy sarka alá fordítjuk, ezáltal a lepedő kifeszül, ráncmentessé válik.
  • Két óránként forgassuk a beteget napközben. Éjszaka a beteg pihenéséhez alkalmazkodva mozgassuk. Helyzetváltoztatáshoz hívjunk segítséget vagy használjunk betegemelőt. A bőr súrlódás következtében való sérülését úgy kerülhetjük el, ha a beteget helyzetváltoztatáskor nem húzzuk a lepedőn.
  • Készíthetünk mennyezetre szerelhető trapéz kapaszkodót, aminek segítségével a beteg maga is tud segíteni a mozgatásnál, esetleg saját maga képes a helyzetváltoztatásra.
  • Ügyeljünk arra is, hogy a beteg ne csússzon le az ágyban, mert a bőr ilyenkor is dörzsölődik. Helyezzük el kényelmesen és támasszuk meg úgy, hogy abban a testhelyzetben maradjon. Ennek érdekében az ágy lábrészéhez párnából, szivacsból vagy összehajtott takaróból lábtámaszt készíthetünk.
  • Az ágy fejvégét csak kb. 30 fokos szögben emeljük meg és csak rövid időre, mert félig ülő vagy ülő helyzetben a terhelés az ülőgumóra és a keresztcsontra tevődik.
  • Oldalt fekvő beteg hátát megtámasztjuk, a láb összefekvő bőrterületei közé párnát teszünk.
  • Mozdulatlan beteget ne fektessünk kemény matracra. Használjunk habszivacs matracot, vízzel tölthető vagy levegővel felfújt matracot, mert ezek követik a test formáját, segítik a nyomás egyenletes eloszlását, tehermentesítik a csontos területeket. Létezik beprogramozható antidekubitor matrac és ágy, ami ritmusos időközönként hullámzó mozgással vagy levegő befújással és leengedéssel változtatja a test nyomáspontjait. Az ilyen eszköz meglehetősen költséges, a kórházakban is csak néhány található belőlük.
  • A megfelelő ágybetét kiválasztásánál vegyük figyelembe a beteg súlyát. Habszivacs matrac csak normál súlyú beteg esetén hatásos.
  • Szivacs ékpárnákat az összefekvő területek védelmére használhatunk.
  • Vízzel tölthető párnákkal, gél-párnákkal a keresztcsont és az ülőgumók területét tehermentesíthetjük
  • A sarokgyűrű és gyűrű alakú ülőpárna nem korszerű eszköz, mert rontja a vérkeringést.


Teendők a bőr szennyeződése, felázása esetén


  • A szoba hőmérsékletét úgy válasszuk meg, hogy a beteg ne fázzon, de ne is izzadjon. A verejtékes bőr felázik, könnyen sérül.
  • A bőr kiszáradását hidratáló krém alkalmazásával elkerülhetjük. A száraz bőr vékonyabb, sérülékenyebb. A hajlatokban és a lepedővel érintkező bőrterületen használjunk hintőport. A hintőpor csökkenti a súrlódást, és a sérülés veszélyét a beteg mozgatásakor.
  • Enyhe masszírozás, alkoholos bedörzsölés fokozza a vérkeringést. Csak ép bőrön végezzük!


Incontinecia


A széklet és vizelet visszatartásának képtelensége következtében szennyeződik, felázik a bőr. A bőr szárazon tartását különféle betétek, pelenkák és nadrágpelenkák, rögzítő nadrágok alkalmazásával biztosíthatjuk. Különböző nedvszívó képességű betétek vannak forgalomban. Felületük visszanedvesedés-gátló réteggel ellátott. A belső réteg a vizeletet géllé alakítja, ami szivárgásmentessé teszi a pelenkát és megakadályozza a kellemetlen szagok keletkezését is. Indokolt esetben orvosi vényre felírható a pelenka. Sok helyen a házhoz szállítás is megoldott. Széklet ürítés után tisztítsuk meg a beteg bőrét, töröljük szárazra. Női beteg gáttájékának tisztításakor a húgycsőtől a végbél felé töröljünk és ne fordítva, mert a széklet maradványok a hüvelybe, húgycsőbe kerülve hüvelygyulladást, húgycső és húgyhólyaggyulladást okozhatnak Szükség szerint a bőrt krémezzük vagy hintőporozzuk be. Ellenőrizzük a bőr állapotát, nem látható e ujjnyomásra el nem fehéredő bőrpír vagy hámhiányos terület. Katétert viselő beteg esetén a katéter gondozása és megfigyelése, fertőzés kialakulásának megelőzése az ápoló feladata.


Teendők alultápláltság esetén


A rossz tápláltsági állapot fokozza a nyomási fekély kialakulásának kockázatát. Az alultáplált, lesoványodott beteg izomtömege sorvad, bőr alatti szövetek elvékonyodnak. Vitamindús, fehérje-dús, magas kalóriatartalmú étrendet (roboráló étrend) alakítsunk ki. A fokozott táplálékbevitel segít a hámszövet újraépítésében. Fehérje-, vitamin- és kalóriadús étrend elősegíti a nyomási fekély gyógyulását. A C-vitamin különösen jó hatással van a szövetgyógyulásra.


Teendők idős kor esetén


Idősebb korban a bőr kevésbé rugalmas, kiszáradásra hajlamos. Izmok, szövetek sorvadnak. A vérkeringés romlik, ezáltal a szövetek kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jutnak.


Mit látunk a bőrön nyomási fekély kialakulása esetén?


1. stádium - kipirosodott bőr

Az első jele a felfekvés kialakulásának. Ha ujjunkkal benyomjuk a piros területet az ujj benyomat helyén nem fehéredik el. A bőr ép seb nem látható. A beteg fájdalomról panaszkodik. Ebben a stádiumban a fekély kialakulása megakadályozható. Változtassuk a beteg testhelyzetét a Bőr/2 leírás szerint. Helyi kezelésként átlátszó film kötszert használhatunk. Ez egy steril sebfólia, amely csökkenti az érintett bőrterület súrlódását a lepedőn. Átlátszó, így a gyógyulás folyamata nyomon követhető a kötszer eltávolítása nélkül. Bőrvédő spray és átlátszó polimer hab vékony filmszerű réteget képezve megvédi a bőrt a nedvességtől.

 

2. stádium- Felszínes hámsérülés

Horzsolásra hasonlító felszínes bőrelváltozás látható. A seb fájdalmas, esetleg váladékozás látható. Fertőzés veszélye fenyeget. Mutassuk meg orvosnak a sebet. Az orvos által javasolt fertőtlenítő oldattal tisztogassuk meg és steril kötszerrel fedjük a sebet. Sebtisztításra többféle oldatot áll rendelkezésre. Pl.:


  • fiziológiás sóoldat,
  • ecetsav – elpusztítja a kórokozókat
  • hidrogén peroxid-oldat,
  • Dankin- oldat ( Na-hipoclorit) Segít az elhalt szövet eltávolításában, szagtalanít.


Tisztítás után fertőzés gátló kenőcs vagy enzim tartalmú, hámosodást elősegítő kenőcsöt alkalmazhatunk az orvos utasítása szerint. A Sebet hidrokolloid kötszerrel fedjük. Modern sebkötöző anyag, amely szivacsos felépítésű, felszívja a keletkezett sebváladékot, nem ragad a sebhez, ezért könnyen eltávolítható. A gyógyuló szövetek nem sérülnek a kötéscsere alkalmával. A kötés eltávolításával járó fájdalom csökken. Megőrzi a nedves sebkörnyezetet ezáltal segíti a sebgyógyulást. A kötés külső rétege speciális fólia réteg, amely nem ereszti át a vizet, és a kórokozókat. A beteg fürdethető, a széklet és vizelet által okozott szennyeződések nem jutnak a sebbe. A kötszer több napig a seben tartható így ritkább kötéscsere szükséges. Ezek a speciális sebkezelő anyagokat indokolt esetben vényre felírhatja a kezelőorvos vagy a háziorvos.


FONTOS! A sebet orvosnak mindig mutassuk meg, a kezelést az orvos utasítása szerint, az általa javasolt szerekkel és eszközökkel végezzük.


3. stádium- Teljes mélységű bőrhiány

Körülírt területen a bőr elhalt, teljes mélységében hiányzik. Nagy kiterjedésű seb, váladékozás, esetleg gennyedés látható. Fájdalmatlan. Kezelése megegyezik a 2. stádium kezelésével.


4. stádium- Kiterjedt bőrhiány, amely a bőr alatti szövetekre, izomra is ráterjedhet, csontig hatolhat. Száraz vagy nedves üszkösödés látható. A seb mély, kráterszerű, bőségesen váladékozik. A váladék lehet gennyes, véres, bűzös. Üszkösödés esetén fekete, váladékozó, rothadásos szagú az elhalt terület. Fájdalom nincs. Az elhalt részeket sebész távolítja el. Sebtisztítás, kötözés a 2. stádiumban leírtak szerint. Kiterjedt fertőzés esetén leoltást végeznek a sebváladékból és célzott antibiotikus terápiát kezdenek.


A nyomási fekélyek legtöbbször leromlott állapotú, ágyban fekvő betegeken alakulnak ki.

A rosszul felhelyezett rögzítő gipsz vagy sin, különféle szondák, katéterek szintén okozhatnak nyomási fekélyeket. A bőrpír és fájdalom jelentkezése esetén mutassuk meg orvosnak!